Techpozitív: Unikornisles (12)
Februárban: robotika, voice AI és Claude… és persze kiderül, hogy melyik szektor a havi győztes!
Linkedin: let’s connect!
BuyMeaCoffe: itt tudod támogatni a munkánkat, köszönjük!
Unikornis: azok a startupok, amik értékben elérik az 1 milliárd dollárt.
Vezérhír
A hónap legnagyobb híre kétségkívül az Allonic volt, minden idők legnagyobb magyar pre-seed körével (kb. 2,4 milliárd forint). A humanoid robotok gyártását egy egyedi, az emberi szövetekből átvett megközelítéssel gyorsítják fel: “(…) képes egyetlen gyártási folyamattal egy több száz finom szálból álló, funkcionális, tartós és megfelelően rugalmas szerkezetet szőni a merev, csontszerű elemek köré.”
De talán ami a legfontosabb: az Allonic üzenete, hogy egy magyar egyetemről (Pázmány ITK) indult projekt is tud világszínvonalú innovációt létrehozni - ezt az is bizonyítja, hogy a befektetéshez az OpenAI és a Hugging Face angyalbefektetői is csatlakoztak.
Ráadásul a legutóbbi podcast adásunkban mi is beszéltünk a szoftverről hardverre váltásról, mint a jövő új irányáról - csakúgy, mint Elon Musk:
Kibeszélő: a hónap fontos témái
Egy másik nagy hír volt februárban az ElevenLabs 11 milliárd dolláros értékelése egy 500 millió dolláros befektetés után. Talán többeknek ismerős a projekt (hangalapú AI, élethű beszédszintézis, hangklónozás stb.), de hol tart a voice AI kapcsán a világ?
A legújabb fejlesztések után az AI eszközök képesek érzelmi kontextust is érteni, non-verbális jeleket (akcentusok, levegővételek) használni és természetes sebességgel beszélni: vagyis létre tudunk hozni olyan kvázi-munkatársakat, akik a CRM-rendszerbe integrálva telefonon adnak el, foglalnak időpontot vagy kezelnek komplex reklamációkat.
Ezek az eszközök tehát már nem pusztán hatékonyak, de még a felhasználói élményt is javítják - például azzal, hogy sosem vesztik el a türelmüket.
A jövő szempontjából pedig több irányból is ígéretes: például a nyelvi korlátok lebomlása, vagy a látássérültek számára a világ kihangosítása alapvető emberi kényelmi faktorrá válhat. Viszont biztonsági aggályok is felszínre kerülnek: ahogy a deepfake fejlődik, annak igazolása, hogy élő ember beszél-e külön iparággá növi ki magát. Az ElevenLabs például már biztosítási termékeket is kínál az AI ágenseire.
A magyar ABZ Innovation 7 millió eurós befektetést szerzett, nem harci célú drónok gyártására. Úgy tűnik, hogy a piacon véget ért az általános célú drónok egyeduralma és az emberek már nem csak repülő kamerákat keresnek, hanem specifikus problémamegoldó eszközöket.
Ezen a területen a startupok egyre inkább a szolgáltatást adják el, nem magát a hardvert. Például a mezőgazdaságban nem a drónt veszik meg, hanem a permetezési szolgáltatást vagy a hozamtérképet, előfizetéses rendszerben.
Az újhullámos eszközök 4-8 órát is képesek a levegőben maradni, és (maradva a mezőgazdaságnál) drasztikusan csökkentik a feladatok a víz- és vegyszerigényét. Ez mára már kőkemény üzleti oldalról (no meg EU-s támogatásokban, a zöld átállás miatt) mérhető előny.
A drónok civil használatának másik nagy előnye, hogy a veszélyes munkák (magaslati tisztítás, mérgező anyagok kijuttatása) kikerülnek az emberi kézből.
Beszámoltunk korábban arról, hogy az OpenClaw robbanásszerű népszerűségnek örvend. Nem sokkal később jött a hír, hogy a projekt megálmodója, Peter Steinerberg már az OpenAI-nál folytatja.
Ezzel összefüggésben egy érdekes jelenség, az acqui-hire bontakozott ki az utóbbi időben. Steinerberg autonóm AI ágense szépen futott, az OpenAI pedig nem a céget vette meg, hanem magát a kulcsfigurát: hiszen a tehetség az AI korszakban komoly valuta.
Ennek a formája, hogy a tech óriások (különösen a Meta, vagy nemrég a Microsoft és Inflection AI esete) kifizetik a startup befektetőit licencdíjjal, az embereket pedig átveszik, sokszor csillagászati fizetéseket kínálva. Így elkerülik az antitröszt vizsgálatokat, mert technikailag nem egyesültek a cégek.
Persze a versenyhatóságoknak is vannak eszközeik: például az eszközvásárlás („asset acquisition”) kiterjesztett értelmezése, hogy a licencek is bejelentéskötelessé váljanak (a brit CMA vagy az amerikai FTC gyakorlatából). Az EU-ban a killer acquisitions témakörből ismert ex-post (utólagos) vizsgálat jött szóba, ám ez korábban több problémát nyitott ki, mint amennyit megoldott.
Radaron: EdTech és a közlekedés forradalma
Nézzünk egy oktatási technológiás projektet, Magyarországról és a Cápák között műsorból: a Jójegy egy interaktív digitális platformmal segíti a középiskolásokat az érettségire való felkészülésben. A mesterséges intelligenciával támogatott, érettségi-szimulációs rendszer személyre szabott tanulási útvonalakat és animált videós tananyagokat kínál, az aktuális vizsgakövetelményekre szabva. A műsorból egyébként több befektető is látott bennük fantáziát.
A globális áruszállítás az egyik legnagyobb CO2-kibocsátó, miközben a szektor krónikus sofőrhiánnyal és alacsony hatékonyságú útvonaltervezéssel küzd. A svéd Einride vezető nélküli, elektromos kamionokat, és az ezeket irányító operációs rendszert fejleszti - most jutottak 113 millió dolláros forráshoz. Mikor jön el vajon az az idő, hogy csak ilyenek mennek az utakon?
Talán mind láttunk már pilóta-kabint repülőkön: megszámlálhatatlan gomb, kapcsoló és műszerek. A 300 millió dollárt bezsebelő Skyryse egy univerzális repülésirányító rendszert fejleszt: bármilyen repülőgépre telepíthető, és a bonyolult műszerfalat, valamint a botkormányokat egyetlen, intuitív smart stick-re és érintőképernyőre cseréli. Automatizálják a stabilizálást és a kritikus manővereket, így a repülés szinte olyan egyszerűvé válik, mint az autóvezetés - azért mi így sem látjuk magunkat a repcsik volánja mögött.
Posta: miről érdemes még olvasni?
Akit érdekel az egészségügy és AI témája, ez a cikk az AI alapú gyógyszerfejlesztéssel foglalkozik: a Pitchbook elemzésére alapozva egyelőre szkeptikus következtetéseket levonva - legalábbis a kockázati tőke szempontjából.
Egyik kedvenc témánk a szabályozói oldalról: EU INC és a 28. rezsim. Már az Európai Bizottság is azt mondja, hogy érkezik!
Terjeszkedik a Canva: a hónapban két startupot is felvásároltak, animáció és marketing területéről.
Beszéltünk róla korábban, hogy fel fog értékelődni az egyetemek szerepe a jövőgazdaságban. A startup ökoszisztéma oldaláról ezt az állítást most két projekt is alátámasztja: a hallgatókat felkaroló (egyébként két stanfordi hallgatótól indult) Breakthrough Ventures, és a tudományos eredményekre fókuszáló svájci Constructor Capital.
Cikk az Elon Musk nevéhez köthető két cég, az xAi és SpaceX összefonódásáról.
A hónap nyertese: LegalTech
Nem statisztikai alapon, hanem kicsit személyes benyomás alapján esett a választásunk a LegalTech-re: érezhető volt az utóbbi időben a terület felpezsdülése.
Ez a pezsgés vélhetően az Claude legal plugin-nak köszönhető, ami mostmár közvetlenül szerződés- és dokumentumkezelési funkciókat is kínál: a bejelentés hatására nagyot is zuhantak a jogi tech részvények. Szerintünk a Anthropic bekapcsolódása jót fog tenni a LegalTech versenynek - néhány nagy szereplő (pl. Legora) már meg is szólaltak ennek kapcsán. Itt olvashattok egy jó összefoglalót a Claude új képességeiről.
Egy másik hír a Noxtua német startupról: Európa első, független jogi AI-asszisztensét hozták létre. Saját jogi szakirodalmon tanított nyelvi modellt használnak, amely külön felhőben fut, így garantálva az adatbiztonságot - de még kifejezetten német területre szabva. Ebben lehet a kontinens jövője, ha nem lépünk a dereguláció útjára.
Ha pedig 2026 várható trendjeire vagytok kíváncsiak, itt egy kétrészes sorozat az arsbonin!